Hungarian
English
Slovak
Czech
Italiano
Polish
A legfrissebb adatok szerint az euróövezet gazdasága tavaly stagnált, és elmaradt a globális gazdasági növekedés trendjétől. Az euróövezet az utolsó negyedévben épphogy elkerülte a recessziót, mivel a német gazdaság 0,3%-kal zsugorodott. Bár Spanyolország és Olaszország némi növekedést mutatott, az euróövezetben összességében mérsékelt maradt a növekedés, ami a hatodik egymást követő negyedévben minimális bővülést.jelent.
Bár Németország csak hajszál híján elkerülte a technikai recessziót, az Ifo előrejelzései 2024 első negyedévében további 0,2%-os GDP-csökkenést valószínűsítenek. A közgazdászok szkeptikusan nyilatkoznak a rövid távú kilátásokról, a gyenge magánfogyasztásra és az ipari termelés további csökkenésének jeleire hivatkozva. Egyesek rámutatnak, hogy Németországban a gazdasági teljesítmény négy éve nem nőtt, ami szélesebb értelemben vett stagnálási tendenciát jelez. Olaf Scholz kancellár kormányára nyomás nehezedik, hogy olyan reformokat fogadjon el, amelyek a gazdaságot erősítik a zöldebb gazdaságra való átállás során. A vezető ipari szövetségek olyan intézkedéseket sürgetnek, mint az alacsonyabb villamosenergia-árak, infrastrukturális beruházások és adóreform, hogy Németország vonzóbbá váljon az üzleti élet számára.
A borús kilátások ellenére a mérsékelt infláció felcsillantja a reményt, ami mozgásteret adhat az Európai Központi Banknak a kamatcsökkentéshez. A közgazdászok a következő hónapokban további stagnálásra számítanak, nyárra pedig egy esetleges enyhe fellendülés várható. Az előrejelzéshez hozzájáruló tényezők közé tartozik a háztartások fogyasztásának növekedésére vonatkozó várakozás, amely az energiadöbblet és az infláció csökkenése miatt várható. A növekedési előrejelzések azonban továbbra is visszafogottak, mivel a Nemzetközi Valutaalap az idei évre 0,9%-ra, 2025-re pedig 1,7%-ra rontotta az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzését.
Sztrájkok és inflációellenes tüntetések voltak, különösen az uniós támogatások csökkentését ellenző mezőgazdasági termelők körében. Az infláció várható csökkenésével a munkavállalók visszanyerhetnek némi vásárlóerőt, míg az Európai Központi Bank várható kamatcsökkentése enyhítheti az olyan ágazatokra, mint az építőipar, nehezedő nyomást. Egyes közgazdászok azonban továbbra is szkeptikusak a közeljövőben bekövetkező jelentős fordulat kilátásaival kapcsolatban, és úgy vélik, hogy az EKB kamatcsökkentésének 2025-ig nem lesz pozitív hatása a gazdaságra.
Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza kijelentette ,, hogy a bank új mesterséges intelligencia modellje szerint az eurózóna inflációja gyorsabban csökkenhet, mint az EKB saját előrejelzései, bár ez jelentős bizonytalansággal jár. A mintegy 60 változót használó mesterséges intelligencia-modell az EKB hivatalos makrogazdasági előrejelzéseitől eltérő előrejelzéseket ad, amelyek szerint az inflációnak júniusra a bank 2%-os céljának közelében kell lennie. Lane azonban óvatosságra intett, tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligenciamodell által jósolt lehetséges eredmények széles skálája létezik. Bár a befektetők ezeket az előrejelzéseket az EKB esetleges kamatcsökkentésére utaló jelzésként értelmezhetik, Lane óva intett attól, hogy kizárólag az eloszlás központi tendenciájára hagyatkozzanak.
Az euroövezetre, az EU-ra és a tagállamokra vonatkozó harmonizált fogyasztói árindexek (HICP-k) teljes sorát a tárgyhónapot követő hónap közepe táján kell közzétenni. Ez azt jelenti, hogy a becslések felülvizsgálhatók, amint átfogóbb adatok állnak rendelkezésre. A jelenlegi adatok azonban képet adnak az euróövezet gazdaságának teljesítményéről és kilátásairól. Tekintettel arra, hogy Németország általában Európa gazdasági szuperhatalmaként működik, a közelmúltban mutatott alulteljesítménye negatív hatással volt a blokk egészére.
Források:
https://www.reuters.com/markets/europe/german-economy-contracted-by-03-q4-stats-office-2024-01-30/
.jpg)
