Blog

Az ABB bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia története már nem korlátozódik a chipekre, a szoftverekre és az amerikai technológiai szektor legnagyobb szereplőire. A svájci konszern eredményei arra utalnak, hogy e tendencia következő fázisa egyre inkább az ipar, az energia és az infrastruktúra felé tolódik el, olyan szegmensek felé, amelyek elengedhetetlenek az egész digitális világ számára, de gyakran kívül maradnak a befektetők fő figyelmének középpontján. Pontosan ezért érdemes az ABB legújabb negyedéves eredményeit nem csupán egy gyors pillantással átfutni a főbb számadatokon, hiszen ezek sokat elárulhatnak arról, hogy ma valójában hol jelenik meg az új növekedés.

Az ASML 2026-ot olyan eredményekkel kezdte, amelyek megerősítették technológiái iránti erős keresletet, és egyúttal emelték a piaci várakozásokat. A vállalat az első negyedévben 8,8 milliárd euró bevételt, 53%-os bruttó árrést, 7,15 euró* alapnyereséget részvényenként, valamint 1,2 milliárd euró kutatási és fejlesztési költséget jelentett, bizonyítva, hogy képes fenntartani erős jövedelmezőségét, miközben továbbra is befektet a jövőbeli termékekbe.

Bill Ackman ismét nagy horderejű befektetési lépésre szánta rá magát, ezúttal a médiaszektor egyik legstabilabb és legjövedelmezőbb szegmensében. Cége, a Pershing Square, nem kötelező érvényű ajánlatot tett az Universal Music Group megvásárlására, amelynek értéke körülbelül 55,75 milliárd euró, azaz mintegy 64,31 milliárd dollár. A cél nem csupán a felvásárlás maga, hanem az is, hogy a vállalatot közelebb hozzák az amerikai piachoz, magasabb értékelést érjenek el, és bővítsék a befektetői bázist.

Az Unilever az elmúlt évek egyik legnagyobb stratégiai lépését tette meg azzal, hogy megállapodott az Unilever Foods üzletágának a McCormickkal való egyesítéséről, létrehozva ezzel egy körülbelül 65 milliárd dollár értékű globális csoportot, amelynek összesített bevétele a 2025-ös pénzügyi évben várhatóan meghaladja a 20 milliárd dollárt. A részvényesek számára ez nem csupán egy újabb fúziós bejelentés, hanem egyértelmű jelzés arra, hogy az Unilever vezetése radikálisan át akarja alakítani a portfóliót, és a vállalat figyelmét a csomagolt élelmiszereken kívüli, gyorsabban növekvő kategóriákra kívánja irányítani. Ezért is érdekes, hogy a piac nem fogadta lelkesen ezt az üzletet.[1]

Az Apple nem a leghangosabb sajtóhírekkel, hanem azokkal az eszközökkel tör be az AI piacára, amelyeket a felhasználók nap mint nap a kezükben tartanak. Március elején bemutatta az iPhone 17e-t, amely A19 chipet, 256 GB alapmemóriát tartalmaz, és 599 dollárba kerül, míg a legutóbbi negyedévben 143,8 milliárd dolláros bevételt, 2,84 dolláros hígított egy részvényre jutó nyereséget és közel 54 milliárd dolláros működési cash flow-t jelentett. Pontosan itt kezdődik az egész téma lényege. A vállalat nem önálló termékként próbálja eladni a mesterséges intelligenciát, hanem okként arra, hogy az iPhone-okat gyakrabban frissítsék, az ökoszisztémán belül maradjanak, és az új funkciókat közvetlenül a rendszerben, az alkalmazásokban és a szolgáltatásokban használják.