Hungarian
English
Slovak
Czech
Italiano
Polish
A Wood Mackenzie előrejelzése szerint az ázsiai és csendes-óceáni térség (APAC) lesz az olajkereslet fő hajtóereje, amely a teljes növekedés több mint 63%-át teszi ki. Kína 496 000 bpd, míg India 161 000 bpd növekedést könyvelhet el, ami jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez. Az APAC-országok - e két ország nélkül - várhatóan 542 000 bpd-t tesznek ki a keresletnövekedésből. Ezzel szemben Európa kereslete az előrejelzések szerint 44 000 bpd-vel csökken a gyenge gazdasági növekedés miatt. 2025-re előre tekintve a Wood Mackenzie 1,4 millió bpd alacsonyabb olajkereslet-növekedéssel számol, és ismét az APAC lesz a fő hajtóerő.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint 2030-ig India megelőzi Kínát a globális olajkereslet növekedésének legnagyobb hajtóerejeként. India várhatóan közel 1,2 millió bpd-vel járul hozzá a globális keresletnövekedéshez ebben az időszakban, ami az előre jelzett 3,2 millió bpd-s globális növekedés több mint egyharmadát jelenti. 2030-ra India olajkereslete az előrejelzések szerint eléri a 6,6 millió bpd-t, szemben a 2023-as 5,5 millió bpd-vel. A dízelüzemanyag lesz az indiai olajfogyasztás fő hajtóereje, amely az ország keresletnövekedésének csaknem felét és a teljes globális olajkereslet növekedésének több mint egyhatodát teszi ki 2030-ig. A repülőgép-üzemanyag iránti kereslet is várhatóan jelentősen nőni fog, bár más országokhoz képest alacsonyabb bázisról.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC+) vállalta, hogy idén csökkenti az olajkitermelést, de egyelőre úgy tűnik, hogy ehhez a döntéshez csak Oroszország és Szaúd-Arábia tartja magát, mivel a Reuters adatai szerint az OPEC a múlt hónapban 90 ezer bpd-vel növelte termelését januárhoz képest, ami nem felel meg a csoport tavaly november 30-i nyilatkozatának, miszerint 2024 első negyedévében csökkenteni fogja a kitermelést. A blokk becslései szerint a kereslet növekedése idén 2,25 millió bpd, ami jóval több, mint a Nemzetközi Energiaügynökség becslése, amely 1,22 millió bpd. Nemrégiben a Reuters ügynökség forrásaiból úgy értesült, hogy az OPEC további csökkentéseket fontolgat.
Az Energia Információs Hivatal (EIA) jelentése szerint az amerikai nyersolajkészletek a negyedik egymást követő héten emelkedtek. A finomítói karbantartások és leállások, beleértve a januári téli vihart követő nem tervezett leállásokat és a tervezett leállásokat, 2022 vége óta a legalacsonyabb szinten tartották a finomítói tevékenységet. Az Indiana állambeli Whiting finomítóban, a Középnyugat legnagyobb finomítójában február elején kezdődött üzemszünet hozzájárult a készletépítésekhez.
Az Izrael és a Hamász közötti háború átterjedt a Közel-Kelet más régióira is, és az Irán által támogatott jemeni Houthi-csoport a Vörös-tengeren teherhajókat kezdett támadni, ami jelentős fennakadásokat okozott a Szuezi-csatornán áthaladó forgalomban. Ez arra kényszerített néhány nagy olajtársaságot, például a BP-t, hogy tankereiket alternatív útvonalakra terelje. Az izraeli tűzszünet reménye és az USA által vezetett országkoalíció, amely járőröket helyezett el a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben, lefelé hajtotta az olajárakat. A konfliktus azonban folytatódik, és félő, hogy tovább eszkalálódik, ami miatt az árak ismét emelkedtek, és hordónként 80 dollár közelében állapodtak meg.
forrás: Investing.com
A globális feszültségek, a világ termelési erőközpontjainak gazdasági növekedése, valamint a nagy gazdaságok, például Európa fosszilis tüzelőanyagokról való átállása mind hozzájárulnak az olajpiacok dinamikájához. Az elemzők szerint a következő években a globális olajkereslet fő mozgatórugói olyan országok lesznek, mint Kína és India.
Források:
https://www.woodmac.com/press-releases/apac-markets-driving-global-oil-demand/
.jpg)
