WTI teljesítménye 5 év alatt. Forrás: WTIWTI (WTIWTI): tradingview.com
A piacok reagálnak Izrael szárazföldi hadműveletére a Gázai övezetben.
A globális olajpiacon látható az idegesség. A befektetők szorosan követik az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti konfliktus fejleményeit, amely még mindig több mint 200 izraeli túszt tart fogva a Gázai övezetben. Izrael Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint már megkezdte a régóta várt szárazföldi hadműveletet Gázában, aminek hatására az olaj ára kevesebb mint három százalékkal emelkedett.
A Brent nyersolaj határidős ügyleteivel hordónként 90 dollár körül kereskednek, míg az amerikai WTI nyersolaj mindössze öt dollárral olcsóbb. A fekete arany ezzel megtört egy többnapos árcsökkenés-sorozatot, és ára valószínűleg felfelé fog mozogni az elkövetkező napokban vagy hetekben. Jelenleg a nyári szünet végi szinteken áll. Nem kizárt azonban, hogy hamarosan megközelíti a 100 dolláros határt. [1] Minden az izraeli és gázai események további alakulásától függ.
Megjegyzendő, hogy a közel-keleti konfliktus gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt a világpiaci olajellátásra. Az ár jelenlegi felfelé irányuló mozgása tehát teljes egészében a növekvő keresletnek tulajdonítható, különösen a spekulánsok soraiból. Nem lehet azonban bízni abban, hogy a jelenlegi helyzet tartós lesz, és hogy végül néhány fontos exportőr nem fogja leállítani az olajexportot a világba. A szakértők elsősorban Iránról beszélnek, amely a Hamász szövetségese.
A középtávú kilátásokban az uralkodó piaci konszenzus szerint a Brent nyersolaj hordónkénti átlaga 95 dollár körül alakulhat a következő egy évben. [2] Ilyen árszintet jósol például a Goldman Sachs befektetési bank elemzőcsoportja. Az enyhe áremelkedés mögött (a jelenlegi helyzethez képest) egyrészt az iráni olajszállítások csökkenését, másrészt a világ bizonyos mértékű gazdasági fellendülését látja.
A globális olajpiacon a kereslet alakulása szempontjából nagyon fontos tényező lesz az infláció. Ha teljesül az az általános várakozás, hogy az infláció a jövő év folyamán visszatér az éves szinten két százalék körüli célértékekhez, akkor a kereslet fokozatos élénkülésére számíthatunk a világgazdaságban, és így az olaj iránt is. Ezzel szemben bármilyen váratlan további inflációs sokk valószínűleg lelassítaná a gazdasági fellendülést és így az olaj iránti keresletet is. Annak ellenére, hogy a nagy globális központi bankok ismét kamatemelésre kényszerülnének az inflációs nyomás csillapítása érdekében.
A szakértők azonban általában arra figyelmeztetnek, hogy a globális olajpiacon az idei év hátralévő részében és a jövő évben meglehetősen nagy lesz a bizonytalanság. Ez pedig elsősorban az Oroszország és Ukrajna között még mindig tartó háborús konfliktus, valamint a már említett közel-keleti feszültségek miatt van így. Mindkét konfliktus bármikor véget érhet, de még nehezen megbecsülhető ideig is eltarthat. Ha azonban lesz meglepetés, akkor az inkább pozitív meglepetés lesz, mivel úgy tűnik, hogy a piacok már a pesszimista változatokat is belekalkulálták várakozásaikba.
A jelenlegi közel-keleti helyzet az 50 évvel ezelőtti eseményeket juttatja eszünkbe, amikor az úgynevezett Jom Kippuri háború (amelyben Izraelt is megtámadták) következtében az olaj ára rohamosan megemelkedett, és a világ így az első olajszokkkal szembesült. Ma már nem valószínű, hogy egy ilyen fejlemény megismétlődik, mivel a világgazdaság már nem függ annyira az olajtól (GDP-egységben kifejezve), mint az 1970-es évek első felében.
* A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli eredményekre.
[1,2] A jövőre vonatkozó kijelentések feltételezéseken és jelenlegi várakozásokon alapulnak, amelyek pontatlanok lehetnek, illetve a jelenlegi gazdasági környezeten, amely változhat. Az ilyen kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. Olyan kockázatokat és egyéb bizonytalanságokat rejtenek magukban, amelyeket nehéz megjósolni. Az eredmények lényegesen eltérhetnek a jövőre vonatkozó kijelentésekben kifejezett vagy feltételezett eredményektől.