Vissza a blogra

Az amerikai Fed a ciklus csúcsán van, az EKB kamatai még mindig emelkednek. Mire számíthatunk legközelebb?

Az amerikai jegybank irányadó kamatlába 2006 óta a legmagasabb. Az Európai Központi Bank kamatlábai is a legmagasabbak a történelem során. Folytatódik-e az európai és az amerikai monetáris politika szigorítása a következő hónapokban, vagy a kamatciklus csúcsán vagyunk? Mi befolyásolhatja a helyzetet? Az USA és az euróövezet inflációs és gazdasági aktivitási adatai adhatnak választ.

Az amerikai Fed a ciklus csúcsán van, az EKB kamatai még mindig emelkednek. Mire számíthatunk legközelebb?

Szeptemberben a világ két legfontosabb központi bankja - az amerikai Fed és az EKB - újabb monetáris politikai döntéseket hozott. Mindkét esetben az eredmény többé-kevésbé megfelelt a piaci várakozásoknak. Az amerikai jegybank (pontosabban a Federal Open Market Committee - FOMC) úgy döntött, hogy 5,25-ről 5,5 százalékra tartja az irányadó kamatokat. Az Európai Központi Bank, amelynek igazgatósága egy héttel az amerikai Fed FOMC-je előtt ülésezett, úgy döntött, hogy negyed százalékponttal emeli az alapkamatokat. A ECB betéti kamatlába négy százalékra emelkedett, az irányadó refinanszírozási ráta pedig 4,5 százalékra nőtt.

Mindkét nagybank - a Fed és az EKB - a kamatemelési ciklus csúcsán vagy annak közelében van. A Fed a döntésével jelezte, hogy változatlanul tartja a kamatokat, vagy csak váratlan inflációs impulzus esetén lép további emelésekre. Ez azonban a jelenlegi körülmények között a közeljövőben valószínűtlennek tűnik. A legutóbbi monetáris politika után, az EKB is jelezte a döntését, hogy ez lehetett az utolsó "emelés" ebben a monetáris politikai ciklusban [1].

Mellett ki kell emelni, hogy mindkét jegybank monetáris politikája hosszú évek óta a legszigorúbb. A Fed kamatai 2006 óta a legmagasabbak, az EKB pedig még soha nem küldte alapkamatok ilyen magasra.

Ez elég jelentős jelzés mind a részvény-, mind a kötvénypiacok számára. A központi bankok azt jelzik, hogy az infláció szinte legyőzetett, és a kamatok csökkenhetnek (bár még nem tudjuk pontosan, hogy mikor). Másrészt viszont továbbra is fenntartják a politikát arra az esetre, ha a közeljövőben újabb inflációs impulzus érkezne."

Figyelmet kell fordítani a makrogazdasági folyamatokra és a gazdasági aktivitást, a bruttó hazai terméket és a munkaerőpiac alakulását leképező különböző mutatókra az USA-ban és Európában, különösen Németországban. A szűk munkaerőpiac bizonyos aggodalomra adhat okot. Mind az Egyesült Államokban, mind az euróövezetben alacsonyabb a munkanélküliség, mint a covid-19 világjárvány kitörése előtt, és hosszú évek óta a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.

A nominális bérnövekedés kockázatos lehet. A munkavállalóknak a jövő évi bértárgyalásaik során fokozniuk kell inflációs követeléseiket. Fontos, hogy a nominális bérek teljes mértékben kompenzálják a közelmúltbeli inflációt. Két-három évvel ezelőtt mind az Egyesült Államokban, mind az euróövezetben magasabb inflációs rátákat láttunk. Ezek az arányok hosszú távon valószínűleg emelkedni fognak. Ebben az esetben lehetséges lenne, hogy mindkét központi bank ismét közbelép és még jobban emeli a kamatokat. Hasonló forgatókönyv csak a jövő év végén, esetleg 2025-ben kerülne előtérbe, és akkor is csak akkor, ha az infláció megáll a két százalékos cél felé vezető lefelé tartó pályáján, például évi öt százalék körül[2].

A globális energiapiaci fejlemények fontos szerepet fognak játszani, de az ukrajnai helyzet is. Ha a katonai konfliktus a közeljövőben véget érne, ideális esetben Oroszország vereségével, az kiváló hír lenne a világgazdaság számára. A kamatlábak fokozatos csökkenését, a gazdasági aktivitás élénkülését és ezáltal a pénzügyi piacok erőteljesebb fellendülését is láthatnánk. A jövő nagyon bizonytalan, ez az egyetlen bizonyosságunk ma."

[1,2] A jövőre vonatkozó kijelentések feltételezések és jelenlegi várakozások, amelyek pontatlanok lehetnek, vagy a jelenlegi gazdasági környezeten alapulnak, amely változhat. Ezek a kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A jövőre vonatkozó kijelentések természetüknél fogva kockázatot és bizonytalanságot rejtenek magukban, mivel olyan jövőbeli eseményekre és körülményekre vonatkoznak, amelyeket nem lehet előre jelezni, és a tényleges fejlemények és eredmények lényegesen eltérhetnek a jövőre vonatkozó kijelentésekben kifejezett vagy feltételezettektől.

-------

Figyelem! Ez a marketinganyag nem minősül és nem is tekinthető befektetési tanácsadásnak. A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli hozamokra. A devizában történő befektetés az ingadozások miatt befolyásolhatja a hozamokat. Minden értékpapírügylet nyereséggel és veszteséggel járhat. A jövőre vonatkozó kijelentések olyan feltételezéseket és jelenlegi várakozásokat tükröznek, amelyek nem biztos, hogy pontosak, vagy a jelenlegi gazdasági környezeten alapulnak, amely változhat. Ezek a kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A CAPITAL MARKETS, o.c.p., a.s. a Szlovák Nemzeti Bank által szabályozott szervezet.

 

Bővebben

Hogyan alakul a közép-európai V4 gazdaságok GDP-je?

Hogyan alakul a közép-európai V4 gazdaságok GDP-je?

A visegrádi négyek országainak bruttó hazai termékének (GDP) alakulása és jövőbeli előrejelzése a 2025 és 2027 közötti időszakban fokozatos differenciálódást tükröz. Míg Lengyelország és a Cseh Köztársaság középtávon stabil növekedés felé tart, addig Szlovákia és Magyarország látható strukturális és ciklikus akadályokkal szembesül, amelyek jelentősen korlátozzák teljesítményüket. A régióra jellemző kockázatok - az ipari termeléstől való nagyfokú függés, a globális tarifákra való érzékenység és a dinamikusan változó energetikai helyzet - olyan kihívások, amelyekkel az országoknak együttesen kell szembenézniük.
Palantir nyomás alatt: Az értékelések és a piaci várakozások közötti korrekció és feszültségek

Palantir nyomás alatt: Az értékelések és a piaci várakozások közötti korrekció és feszültségek

A technológiai szektor novemberben érezhetően lehűlt, és a Palantir lett a korrekció egyik leglátványosabb áldozata. Az utóbbi negyedévekben az AI-infrastruktúra egyik új vezetőjeként bemutatkozó vállalat részvényei 16%-kal estek, ami 2023 augusztusa óta a legrosszabb havi teljesítményt jelentette. Ezt a csökkenést azonban nem a fundamentumok romlása okozta - épp ellenkezőleg, a Palantir ismét felülmúlta a Wall Street várakozásait. Mi váltotta ki tehát a visszaesést?
Fintech nyomás alatt: JPMorgan bevezeti az ügyféladatokhoz való fizetős hozzáférést

Fintech nyomás alatt: JPMorgan bevezeti az ügyféladatokhoz való fizetős hozzáférést

Manhattan szívében nemrégiben egy viszonylag finom, mégis döntő pillanat zajlott le, amely újradefiniálhatja az amerikai pénzügyi szektor jövőjét. A JPMorgan Chase, az eszközök és betétek alapján legnagyobb amerikai bank bejelentette, hogy történelmi jelentőségű megállapodást kötött az ország legtöbb harmadik féltől származó adatigénylése mögött álló összes jelentős fintech közvetítővel.
Elon Musk és a Tesla: Trillió dolláros kompenzációs terv

Elon Musk és a Tesla: Trillió dolláros kompenzációs terv

Csütörtök este a Tesla austini központjában izgalom és feszültség töltötte be a levegőt. A Tesla részvényesei éves közgyűlésükön jóváhagyták a vállalati történelem legnagyobb kompenzációs csomagját - közel 1 billió dollárt Elon Musknak. Az intézkedést, amely heves vitákat váltott ki, amikor 2025 szeptemberében bemutatták, végül 75%-os részvényesi támogatással fogadták el. De pontosan mit is kell Musknak elérnie ahhoz, hogy megkapja?