A világ olajpiacán nagyrészt paradox fejleményeket figyelhetünk meg. Az olajvásárlók jelentős része Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója miatt oroszellenes szankciókat vezetett be, amelyek az orosz olajexportra is vonatkoznak. Bár ilyen helyzetben azt várhatnánk, hogy az olaj szűkös lesz a piacon, ennek éppen az ellenkezője igaz.
Az izraeli erők Gázai övezetben zajló katonai művelete nem nyugtatja a helyzetet. Régebben megszoktuk, hogy a Közel-Keleten vagy a Közel-Keleten bármilyen fokozódó feszültség azonnal az olajár emelkedésében mutatkozott meg. De a fekete arany piacán sem látjuk ezt a várt fejleményt.
De ez csak első pillantásra rejtély. Bár Oroszországot nyugati szankciókkal sújtja a Nyugat, többek között árkorlátozással sújtják az orosz uráli típusú olaj exportját, ez nem jelenti azt, hogy az orosz olaj nem jut el a világpiacra. Oroszország - több-kevesebb sikerrel - más országokba irányuló exporttal próbálja kompenzálni a Nyugatra irányuló olajexportjának elmaradását.
Az Oroszország határain túlra irányuló orosz roya-vásárlások legnagyobb részét India teszi ki. Az exportra szánt orosz olaj minden harmadik hordójából egy a világ legnépesebb országába kerül. Kína a második legfontosabb vásárló több mint egyötödével, míg Törökország 12 százalékkal a harmadik. Ha ezek az országok növelték az orosz olaj (amelyet a világpiaci Brentnél alacsonyabb áron adnak el) vásárlását, akkor szükségszerűen csökkentik más olaj importját. A világpiacon tehát olajfelesleg keletkezik, ami logikusan lefelé irányuló nyomást gyakorol az árára.
Az olaj világpiaca ráadásul úgy tűnik, kevésbé érzékeny a közel-keleti térségben eszkalálódó feszültségekre. Pontosabban, viszonylag alacsony a potenciális veszélye annak, hogy az Arab-félsziget vagy a Perzsa-öböl nagy olajtermelői az 50 évvel ezelőtti jom kippuri háborúhoz hasonlóan olajfegyvereket ragadnak. Ezek az országok még mindig jelentős mértékben függnek az olajexportból származó bevételektől, és a Nyugat már nem függ annyira a régióból származó olajimporttól. Ebből a szempontból a mai helyzet gyökeresen különbözik 1973 őszétől, amikor az első olajsokk kitört."
Ezt bizonyítja, hogy az olaj nem mutat emelkedő tendenciát, annak ellenére, hogy az OPEC+ országcsoport tavaly év vége óta folyamatosan csökkenti a kitermelést. Más szóval, az OPEC-kartellben együttműködő országoknak, amely más országokkal (nevezetesen Oroszországgal) is kibővült, már nincs akkora hatalmuk a globális olajpiac felett, mint öt évtizeddel ezelőtt. A november 26-án esedékes OPEC+ találkozó pedig valószínűleg nem fogja drámaian megváltoztatni a jelenlegi ártrendet. Ott a tagok további termeléscsökkentésekről fognak tárgyalni. De nagyon valószínű, hogy a fekete arany árának kívánt emelkedését a kitermelés nagyon drasztikus csökkentésével kellene megvásárolni, ami végül visszafelé sülne el azoknál, akik ilyen lépést tennének."
Figyelem! Ez a marketinganyag nem minősül és nem is minősülhet befektetési tanácsadásnak. A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli hozamokra. A devizában történő befektetés az ingadozások miatt befolyásolhatja a hozamokat. Minden értékpapírügylet nyereséggel és veszteséggel járhat. A jövőre vonatkozó kijelentések olyan feltételezéseket és jelenlegi várakozásokat tükröznek, amelyek nem biztos, hogy pontosak, vagy a jelenlegi gazdasági környezeten alapulnak, amely változhat. Ezek a kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A CAPITAL MARKETS, o.c.p., a.s. a Szlovák Nemzeti Bank által szabályozott szervezet.